Amikor elindultunk Szegedről április 17-én (Bojtos Ferivel, Dr. Ilosvay György Tanár

úrral és Hódi Norbival), reggel fél 6-kor, nem gondoltuk volna, hogy egy fárasztó 11 órás út vár ránk… Útközben, Debrecennél kiteljesedett a csapat a budapesti és nyíregyházi lányokkal. Így Szovátáig volt időnk ismerkedni.

Kedd esti érkezésünkkor a Teleki Oktatási Központ bejáratában nagy szeretettel fogadott minket: Kósa Dina, Irsai Mónika és Szolláth Hunor.

E napunk hátralévő része ismerkedéssel telt; feszültségoldó és csapatépítő játékok kezdték összekovácsolni a közösséget. Ezek a játékok olykor viccesek, olykor elgondolkodtatóak voltak, de mindenféleképpen igényelték azt, hogy figyeljünk a másikra, és dolgozzunk össze, és ezek a feladatok a legjobb lehetőségek voltak erre. Kellemes meglepetésként ért minket az erdélyi diákok felénk és egymás felé tanúsított közvetlensége, érdeklődése.

Szerda délelőtt a Sóvidék gyöngye c. előadáson vehettünk részt, amelyet követett Hunor helyismereti túrája. Ez az előadás és túra sokat segített abban, hogy közelebbről megismerjük azt a környéket, ahová érkeztünk. Körbejártuk a Medve-tavat, több sós tavat is, illetve a Piroska-tavat is, amely szokatlan, de édes vizű. A tó felé sétálva unkákkal is találkoztunk, amelyeket közelről, Ilosvay Tanár úr tenyeréből figyelhettünk meg, miközben sok érdekességet hallottunk a szaporodásukról. Miután láthattuk az előadásban említett nevezetességeket, tavakat és betekinthettünk élővilágukba, a csapat több részre szakadt. Voltak akik az eső ellenére tovább élvezték a természet szépségét. Ezalatt a többiek a TOK-ban a Csemete Egyesület képviselőjének, Ferinek az előadását hallgathatták a fenntartható háztartásokról. Felhívta a figyelmünket sok érdekességre környezetünk szennyezésével és az újrahasznosítással kapcsolatban is. Ez az előadás interaktívvá és jó hangulatúvá vált, és tartott egészen a vacsora kezdetéig…

Ami nagyon megfogott minket, az a Teleki Oktatási Központ ebédlője - ahol minden nap háromszor étkeztünk, és kóstoltunk bele a székely ízvilágba -, hiszen a hagyományokhoz híven faragott székely padokkal volt kialakítva.

Csütörtök délelőtt Hartel Tibor a kétéltűekről tartott előadást és terepgyakorlatot a Piroska-tónál. Vicces volt, hogy az előadás alatt több olyan dolog is elhangzott, amit előtte levő nap az unkákon meg tudtunk figyelni, így már személyes élmények mellett ismerhettük meg jobban a kétéltűeket. A Piroska-tónál közelebbről is megfigyelhettük a gőtéket, és az erdei béka petecsomóinak előfordulását is megvizsgálhattuk. Jó volt úgy ismerkedni a természettel, hogy mi is kipróbáltuk, hogy miként tevékenykedik egy békász, és nem csak a tó mellett sétálva figyeltük meg az élővilágot. Illetve egy kisebb túrát is tettünk a hegyekben, és a hazafelé tartó úton még foltos szalamandrával is találkozhattunk.

A délután folyamán Ilosvay Tanár úr előadását hallhattuk, amelyben bemutatta a szegedi Interaktív Tudástár kincseit. Ezeket mi is megvizsgálhattuk, közelebbről megismerhetünk. Emellett izgalmas volt számunkra, hogy a mikroszkóppal való megfigyelést is kipróbálhattuk.

Ezen az estén a vacsora gulyás volt bográcsban főzve, megbolondítva több fajta gombával. Ez volt az egyetlen étkezés, amikor mindenki tányérjáról elfogyott az utolsó falat is. :)

Az utolsó napunkon verőfényes napsütésre ébredtünk, ami már jókor jött a sok esős nap után. Ez a jó idő a túra alatt is megmaradt, amikor Kápolnás-tetőre látogattunk. Innen a nagyon szép kilátás mellett „találkozhattunk” az egerészölyvvel is, bár csak messziről csodálhattunk a levegőben, ígyis nagy felfedezés és élmény volt a hét témáját adó, év madarát látni a természetben.

A délután folyamán ellátogattunk Korondra, és volt lehetőségünk betekintést nyerni abba is, hogy hogyan festik kézzel a kerámiatárgyakat. Szótlanul, tátott szájjal, több percig csak figyeltük a hölgyet, hogy milyen tehetséggel, és rutinnal festi a szebbnél szebb motívumokat a kerámiakancsóra. Ez után az ajándékboltban válogattunk, hogy egy tárgy formájában is megmaradjanak az ott szerzett élmények. Az boltban a néni nagyon közvetlen volt velünk, és annak ellenére, hogy csak néhány szót váltottunk vele, mégis nagyon jó tanácsokkal és bölcsességekkel látott el minket, amelyek nagyon kedves emlékek maradnak.

Mielőtt kiutaztunk Erdélybe, barátainktól sokat hallottunk már Korondról. Mesélték, hogy mikor ők látogattak ide, akkor minden, amit a vásárban árultak, kézzel készített, eredeti, korondi tárgy, vagy ruha volt. Ennek ellenére azt vettük észre, hogy sajnos már ezekre, az ősi hagyományokkal rendelkező területekre is „betör” a világpiac, és már nem csak helyi készítésű emléktárgyakkal találkozhattunk, hanem keleten készült tömegcikkekkel is. Hasonló élmények értek minket akkor is, amikor a szovátai piacra látogattunk el, annak reményében, hogy tudunk vásárolni valamit, amivel egy részt magunkkal hozhatunk Szovátából. De a piacot végigjárva nem igazán találtuk meg, amit kerestünk, minden árusnál ugyanazokat a gyári termékeket leltük.

Korondi kirándulásunkról Szováta felé visszautazva, kitérőt tettünk, hogy megkóstolhassuk a borvizet, amely egy kis forrásból folyt. Nagyon meglepő íze volt, de nyílván nem is érdemes hasonlítani egy műanyagba palackba zárt vízhez, vagy a csapvízhez. Azt a vizet jellegzetes ízével a természet adta nekünk, és sokan örülnének, ha minden nap ihatnák.

A Teleki Oktatási Központba visszatérve kezdetét vette a vetélkedő, ahol mi, Magyarországról érkező diákok is tartottunk prezentációt arról, hogy hogyan látjuk Szovátát, de leginkább az erdélyi csapatok számára jelentett nagy izgalmat. Hiszen nekik a tét az volt, hogy nyár végén velünk utazhassanak Bugacra. Az est zárásaként egy nagy körben ülve Szakács Júliával kiegészülve beszélgettünk arról, hogy milyen élményekkel zártuk a tábort, és, hogy ez a hét a későbbi életünkre is nagy hatással lehet még. Erre remek példa volt Júlia, aki maga is több Teleki-virág szaktáboron vett részt, és miközben élményeit mesélte, látszott rajta, hogy akármilyen rég is történt, olyan, mintha aznap élte volna át, és, hogy nagy hatással volt az életére.

Úgy érezzük, hogy a mi életünkre is nagy befolyással van már most is. Egy hét alatt tudásban is sokat fejlődtünk, úgy, hogy iskola közelében gyakorlatilag nem is jártunk; és emberileg is nagyon jelentős volt, hiszen a legjobb érzés volt érezni az erdélyiek közvetlenségét, vendégszeretetét. Sok dologra ráébredtünk… Nem csak úgy lehet élni, mint, ahogy mi tesszük itthon, a nagy városban. Pl. nem szükségeltetik néhány száz méterre tömegközlekedés, néhány távol töltött órára mobiltelefon; így is tökéletesen lehet élni, sőt, sokkal stressz mentesebben.

Ilyen élmények után nagy fájdalom volt a következő hajnalban útnak indulni. De nagyon reméljük, hogy lesz még lehetőségünk ehhez hasonló szaktáboron részt venni Erdélyben, akár újra a Teleki Oktatási Központban. Nagy lehetőséget jelentett számunkra ez a tábor, abból a szempontból is, hogy nem igazán tudtunk ilyen távoli helyekre eljutni.

Köszönjük a lehetőséget a szervezőknek, és a vendéglátást a szovátai fogadóinknak

Mikor április 5-én, hajnalban másik két, szintén Bethlenes csapattal együtt felszálltunk a vonatra, hogy részt vegyünk a Szegeden megrendezett Teleki-virág Vetélkedőn, egyikünk sem gondolta volna, hogy dobogósok leszünk, és elutazhatunk 5 napra Szovátára. Mikor kiderült, hogy harmadikak lettünk, nagyon örültünk, hírtelen el sem hittük, hogy mindez velünk történt. Már akkor tudtuk, hogy a szovátai kirándulás nagyon jó lesz, és felejthetetlen élményekkel fog szolgálni számunkra. Csapattársammal, és egyben barátnőmmel, Barbival minden nap beszéltünk a szovátai útról. Nagyon vártuk, hogy végre indulhassunk. Nemsokára eljött a várva-várt pillanat. Április 17-én, kedden Debrecenben találkoztunk a többiekkel, beültünk a buszba, és már indultunk is Szovátára. Az úton nagyon jó volt a hangulat. Mikor megérkeztünk sok új arcot kellett megismernünk. Ezzel nekem voltak kisebb-nagyobb problémáim, mert a névmemóriám nem az igazi, de a tábor végére sikerült megtanulnom mindenkinek legalább a keresztnevét.

Már első este elmentünk sétálni a városba pár erdélyi társunkkal, és kicsit jobban megismertük őket. Érdekes volt, mert közülük nagyon sokan, vagy szinte mindenki járt már Magyarországon, közülünk (az anyaországiak közül) pedig csak páran jártak Erdélyben. Még én sem voltam itt, szóval teljesen új volt a környezet. Az emberek mentalitása, és dolgokhoz való hozzáállása. Sokkal kedvesebbek, nyitottabbak, és talán optimistábbak is mint mi. Könnyű volt közéjük beilleszkedni, mert szeretettel, és előítéletek nélkül fogadtak minket.

Második nap már reggel elindultunk, hogy bejárjuk a környéket, és megismerjük az élővilágot. Elsétáltunk a Medve-tóhoz, és megnéztük a Piroska-tavat is, ami édesvizű, annak ellenére, hogy nem messze tőle egy sóhegy található. Láttunk unkákat, és sok mindent megtudtunk a párzási szokásaikról is. Mikor tovább mentünk a csapat két részre szakadt, és az eső is esni kezdett, ezért akik hátul jöttek visszafordultak. Összesen 6-an mentünk tovább. Mi nagyon sok élménnyel lettünk gazdagabbak ezen a túrán. Ellátogattunk egy hajdani sóőr házba, ahol rájöhettünk mi is az a székely vendégszeretet. Meséltek nekünk a háborús emlékeikről, és megemlítettek egy emlékművet, amit meg is látogattunk. Utána elindultunk haza, természetesen nem a legrövidebb úton. Mivel esett az eső, csúsztunk-másztunk a sárban, de közben nagyon jól éreztük magunkat. Este 6 körül értünk vissza a Teleki Oktatási Központba, tetőtől talpig vizesen és sárosan.  Vacsoráztunk a többiekkel és kipihentük a nap fáradalmait. Este szabad program volt, lehetett filmet nézni, karaokézni, csocsózni, vagy bármit, amihez csak kedvünk szottyant. Talán nem túlzok, ha azt állítom, hogy ez volt a tábor legjobb napja. Legalábbis számomra biztosan. Esetleg még annak a pár embernek is, akik velem együtt csinálták végig a Túravezetőnk által kiötlött sárban csúszós-mászós túrát.

Csütörtökön meghallgattuk Hartel Tibor előadását a kétéltűekről, majd két csapatra osztottak minket, az egyik csapat elment a Piroska-tóhoz békászni, a másik pedig az erdőben túrázott. A tónál bele lehetett bújni vízhatlan ruhákba, és a vízbe is be lehetett menni. Én sajnos nem próbáltam, de majd legközelebb. A mi csapatunkból csupán egy bátor jelentkező volt, de úgy értesültem, hogy a másik csoportnál nagyobb sikert aratott a tóban mászkálás. Míg mi békásztunk, a többiek túráztak az erdőben ahol medvehagymát is lehetett keresni. Amikor végeztek az egyik helyen a programmal a két csapat helyet cserélt. Mikor mindkét csapat visszatért a szállásra megebédeltünk. Ezt követően Ilosvay tanár úr tartott interaktív előadást. Nagyon sok érdekes dolgot hozott nekünk Szegedről, például egy ejtőernyő darabját, régi pénzeket, nyúl koponyát, erszényesből készült erszényt és még sorolhatnám… Előadás után páran kimentünk segíteni Feriéknek a főzésben. Nagyon jó volt kint a hangulat, és a vacsora is nagyon finom lett. Utána páran úgy döntöttünk, hogy kezünkbe vesszük a mosogatószivacsot. Rájöttem, hogy társaságban mosogatni sokkal jobb, mint egyedül. Este elkezdtük összegyűjteni az anyagot a másnap előadandó prezentációnkhoz. Voltak nehézségeink a képek összeszedésével, de sikerült megoldanunk. Az anyaggyűjtésen kívül este pingpongoztunk, csocsóztunk, és mint egész tábor alatt, most is nagyon jól éreztük magunkat. Akkor este is volt filmnézés és karaoke hajnalig.

Másfél óra alvás után, pénteken elsétáltunk a kápolnához, amit már majdnem sikerült megnéznünk szerdán is a kis csapattal, de végül mégsem mentünk fel addig, mert esett az eső. Most pont ellenkező irányba mentünk, mint amerre szerdán hazafelé. Nem gondoltam, hogy azt az utat még egyszer meg fogom tenni.  Lefelé még viccesebb volt menni, mint felfelé, mert míg felfelé tudtunk mászni, és kapaszkodni, lefelé csak csúszunk. Egy fa földből kiálló gyökerének, és Ferinek köszönhetően azért megúsztam csúszdázás nélkül. De nem mindenki volt ennyire szerencsés. Körülnéztünk a városban, majd visszasétáltunk a szállásra, de szerencsére már egy kevésbé sáros úton. Délután volt egy kis időnk felkészülni az esti előadásokra. Gyorsan elkezdtük megcsinálni a prezentációt, és megbeszéltük, hogy ki miről fog beszélni. A csapattársaim (Magyarországiak) elmentek Korondra, én pedig beültem a könyvtárba, és befejeztem a bemutatónkat. A Teleki Oktatási Központ könyvtárában megtaláltam azt a helyet, ahol teljes mértékben a feladatomra tudok összpontosítani, és nem kalandozik el a figyelmem másfelé. Nem gondoltam, hogy létezik ilyen hely a világon. Csak az a baj, hogy kicsit messze van, és nem tudok átmenni oda, amikor mondjuk meg szeretném tanulni a történelem leckét.

Április 17-21 között zajlott a már hagyományossá vált Teleki-virág biológia és környezetvédelmi szaktábor a Teleki Oktatási Központban. Az idei tábor jubileumi volt, ugyanis már tizedik alkalommal sikerült megrendezni a nagy népszerűségnek örvendő eseményt. Rendhagyó is volt egyben, mivel az idén először nemcsak Erdély és Partium középiskolás diákjai táborozhattak Szovátán, hanem Magyarországról is érkeztek csapatok: Szeged, Nyíregyháza, Budapest. A magyarországi jelenlétben nagy szerepe volt a Szegedi Tudományegyetem oktatójának, Ilosvay Györgynek, és a szegedi CSEMETE Egyesületirodavezetőjének, Bojtos Ferencnek, akik a verseny ottani szakaszát megszervezték, és lebonyolították.

A szaktábor idei tematikája az egerészölyv volt, hiszen ez az év madara, ezzel a témával kellett szakdolgozatokat benyújtaniuk a jelentkezőknek. A tevékenységek rendkívüli sokrétűek voltek: Hartel Tibor a kétéltűekről tartott előadást és terepgyakorlatot, Dr. Ilosvay György a szegedi Interaktív Tudástár kincseiről beszélt, Bojtos Ferenc a környezetvédelem és újrahasznosítás fontosságára hívta fel a figyelmet, Szolláth Hunor pedig a Sóvidéket mutatta be a helyismereti túrák során. Utolsó este a vetélkedő tíz éves évfordulója alkalmából egy beszélgetésre került sor az eddigi rendezvényekről, jövőképről, Szakács Júlia meghívott jelenlétében, aki maga is több Teleki-virág Szaktáboron vett már részt. A tábor szervezői, és vezetői idén is Kósa Mária és Irsai Mónika voltak, akiknek áldozatos eddigi munkája nélkül talán nem került volna megszervezésre ennyi éven keresztül a rangos esemény!

Az elhangzottakból a csapatoknak egy projektet kellett készíteniük a táborozás végére, melyet előadás formában prezentáltak a zsűrinek. A nyertes csapat számára egy ingyenes táborozás volt, a CSEMETE Egyesület Bugaci oktatóközpontjában, melyre augusztus folyamán kerül sor.  

A tábor programtervezete:

 április 17.  kedd

12.00 – 16.00 - Érkezés, elszállásolás

16. 00 – Ismerkedés, csapatépítés, feladatok kiosztása, program ismertetése

18.00 - vacsora

20.00 – Séta, szabad program, filmnézés igény szerint

április 18.  szerda

08. 00 - 08.45 - reggeli

09.00 - 13.30  - Szováta, a Sóvidék gyöngye, helyismereti túra, Szolláth Hunor előadása

14.00               - ebéd

15.00 - 18.00  - Dr. Ilosvai György  szakmai előadása: A Szegedi Interaktív Tudástár

                          bemutatása

18.30               - vacsora

20.00               Séta, szabad program, filmnézés igény szerint

április 19.  csütörtök

08. 00 - 08.45 - reggeli

09. 00 – 17. 00 - kirándulás Répás tetőre

19. 00 – 20. 00 - vacsora

20.00 – 22. 00 - Séta, szabad program, filmnézés igény szerint

április 20.  péntek

08.00 - 08.30 - reggeli

08.30 – 11.00 - Bojtos Ferenc szakmai előadása Gombák témával.

11.00 - 13.30 - terepgyakorlat – Szováta ragadozó madarainak megfigyelése, Hartel Tibor 

                          biológus irányításával

14.00 -            - ebéd

16.00 - 18.00  - bemutató a tábor  ideje alatt, a résztvevők által elkészített tudományos

                         leírásokból, szakmai vetélkedő

19.00 - 20: 00  - vacsora

20.00 -            - kiértékelő, táborzárás

április 21.  szombat

08.00 - 08.45 - reggeli

09.00 - 11.00 - eltávozás

 Tudnivalók:

Minden résztvevőnek kötelező orvosi igazolást hozni a családorvostól, egészségi állapotára vonatkozóan! Meleg öltözék, túracipő szintén kötelező!

Nyertesek:



Az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány és az Arcus Egyesület 2012. március 23–25. közöttszervezi meg hagyományos műemlékvédelmi konferenciáját a szovátai Teleki Oktatási Központban.

A kétévente megszervezésre kerülő konferencia célja lehetőséget biztosítani az elmúlt két év erdélyi műemlékhelyreállításai, a műemlékekhez és ingó örökségünkhöz kötődő kutatások valamint a különböző örökségvédelmi programok bemutatására. A korábbi négy konferencia programja megtekinthető a www.monumenta.ro és a www.ega.ro honlapon.

A konferencia programja:

Március 23, péntek

FELHÍVÁS A X. TELEKI-VIRÁG TERMÉSZETVÉDELMI VERSENYEN  ÉS SZAKTÁBORON VALÓ RÉSZVÉTELRE 

- középiskolás diákok számára -

            A szovátai Teleki Oktatási Központ immár tízedik alkalommal rendezi meg a „Teleki Virág természetvédelmi vetélkedő”-t, IX-XII. osztályos diákok számára. A táborozás 2012. április 17-21. között zajlik Szovátán, a Teleki Oktatási Központban.

A táborozáson való részvételre egy rövid (legfeljebb 5000 szót tartalmazó)

 “Az egerészölyv, 2012 év madara” című dolgozat írásával lehet benevezni.

     Egy dolgozatnak max. 2 szerzője lehet.

A tanulmányokat 2012. március 19-i határidővel az alábbi e-mail címre kérjük beküldeni:

     A dolgozat végén kérjük feltüntetni a tanulmányozott könyvészetet, egyéb forrásokat, adatközlőket.

      A táborozáson az értékelő tanárok által legjobbnak rangsorolt dolgozatok szerzői vehetnek részt (a dolgozat minden szerzője). Az eredményről mindenkit személyesen értesítünk. 

     A táborba folyó tevékenységek:

• Neves erdélyi/ magyarországi szakemberek előadásai
• Vetélkedő
• Dokumentumfilmek vetítése
• Kirándulás/ terepgyakorlat
• Szórakoztató programok

     A táborban való részvétel ingyenes, az utazás költségeit a résztvevő fizeti.

További információk kérhetők Szolláth Hunortól a hunor@tok.ro címen, vagy a 0745-904473-as telefonszámon.

A Teleki Oktatási Központ az olvasás népszerűsítése érdekében könyveket „hagy” el Szováta város különböző pontjain, melyek útját követni is próbálja.

Ha megtaláltad bármelyik könyvet, és elolvastad, kérünk jelezd azt itt,  honlapunkon, a Hozzászólások menüpont alatt!

Írd le nevedet, a könyv címét, és hogy hol találtad, valamint esetlegesen hol fogod „elhagyni”.

Elolvasás után „hagyd” el te is a szerinted legmegfelelőbb helyen, vagy add tovább ismerőseidnek.

Bízunk az együttműködésedben!

A Teleki Oktatási Központban ismét megrendezésre került a Bethlen Gábor történelmi vetélkedő, amire osztályunkból immár többen jelentkeztünk. A verseny kezdetén egy esszét kellett megírnunk az Árpád korral kapcsolatosan, az ajánlott témák egyikéből, amiket a megadott időintervallum alatt el kellett juttatnunk a megadott email címre. Ezek alapján válogattak be minket, a helybéli megmérettetésre, aminek helyszínéül a Teleki Oktatási Központ szolgált. Itt a döntőbe jutott, kétfős csapatok egy 3 napos táborozáson vehettünk részt. Mindemellett egy- egy powerpoint-os bemutatóval kellett készülnünk. Osztályunkból, a Domokos Kázmér Szakközépiskola XI. B. osztályából hatan vehettünk részt ezen, tehát a döntőbe a szatmári, udvarhelyi és a környékről érkezett csapatok mellett, mi a szovátaiak három csapattal büszkélkedhettünk. Összesen 25 csapat mérte össze történelmi tudását a helyszínen. Ez alkalommal is, akárcsak az elmúlt 2 évben igyekeztünk megfelelni a követelményeknek, hozni a megszokott formánkat és megmutatni, hogy mi a DK-t képviseljük. Ez alkalommal sem jártunk eredménytelenül, ugyanis osztályomból a Tóth Kinga és Kulcsár Robert által alkotott csapatnak 2. díjat sikerült elérni. És nekem a Székely Adriennel alkotott párosunknak az 1. díjat sikerült megszereznünk.   

Már hagyományosan decemberben szervezi meg a Teleki Oktatási Központ a Bethlen Gábor Történelmi Szaktábort, melyen idén is 26 középiskolás tanuló vehetett részt. A versenyre való jelentkezés előfeltétele volt egy szakdolgozat megírása az adott témán belül, mely idén az Árpád kor második fele volt. A szaktábor ideje alatt a csapatoknak ezt kiselőadásban kellett prezentálniuk. A táborban történészektől hallottak előadásokat, valamint helyismereti túrán is részt vettek az ifjú történészek. 

A Bethlen Gábor Szaktábor programja

December 20, Kedd

            Dél, délután: érkezés, elszállásolás

            16.00: Megbeszélés, feladatok vázolása, programismertető

            16.30: Csapatépítés, játékok.

            18.00: Vacsora

            19.00: Filmnézés, igény szerint szabadprogram

A Bajai Pedagógiai Intézet EU-s pályázathoz partner intézményt keres olyan erdélyi magyar iskolák között, ahol sérült gyerekek oktatásával is foglalkoznak.

A projekt témája  egy Magyarországon kidolgozott oktatási módszer alkalmazása, mely a pályaválasztás előtt álló hátrányos helyzetű (sérült) gyerekek kompetenciáit méri fel.

A projekt során konferenciákra, szakmai műhelyekre és akkreditált továbbképzéseken való részvételre nyílik lehetőség.

Két éven át, évente két alkalommal, az erdélyi gyerekek és nevelőik Baján szervezett szakmai kiránduláson vesznek majd részt.

A pályázat beadásának határideje 2011. december 2, ezért az érdeklődők sürgős jelentkezését várja a kapcsolatteremtést bonyolító.

Szabóné Csábrády Anikó

igazgató

Humboldt Pedagógiai Intézet

Elérhetőség: 6500 Baja Duna utca 33.

e-mail:  Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.